Az emberek többsége élete során használ valamikor bizonyos „befolyásoló” szereket (pl. koffein, vényköteles gyógyszer, alkohol), anélkül, hogy az valódi gondot okozna számára. A szerhasználat akkor válik problémává, amikor elkezdi negatívan befolyásolni az egyén életét (pl. nehézségek az iskolában vagy otthon, mentális és/vagy fizikai egészségre gyakorolt negatív hatás, stb.).

Valamennyi kábítószer hatással van a testre és az agyra, rövid és hosszútávon egyaránt. Van, amelyik a többihez képest nagyobb eséllyel okoz problémát, és veszélyesebb az általa kiváltott hatás is. Fontos, hogy használat előtt tisztában legyünk az adott szerrel kapcsolatos tudnivalókkal, a veszélyeket is beleértve. 

Néhány példa a széles körben elterjedt kábítószerekre:

• dohány és nikotin (különböző formában: pl. cigaretta, elektromos cigaretta, “vape”, vízi pipa, stb.)
• alkohol
• kanabisz (más néven marihuána, fű vagy “pot”)
• serkentőszerek (pl. kokain, kristály, stb.)
• opiátok (pl. heroin, oxycontin, fentanil, stb.)
• nyugtatók (pl. olyan vényköteles gyógyszerek, mint az Ativan, Valium, Xanax, stb.)
• hallucinogének (pl. LSD, mágikus gomba, stb.)
• inhalánsok (pl, ragasztó, gázolaj, stb.)

Miért használ valaki kábítószert?

Ennek számos különböző oka lehet. Vannak, aki kíváncsiságból, vannak akik barátaik, családjuk vagy kortársaik hatására próbálnak ki valamit. 

Minden tudatmódosító szer egyben hangulatmódosító szer is. Némelyik úgy stimulálja az agyat, hogy attól a szerhasználó legalább átmenetileg jól érzi magát. Vannak, akik azért használnak kábítószereket, mert így tudnak megküzdeni nehéz érzelmeikkel (pl. szomorúság, szorongás, düh), vagy mert egyedül így tudnak megbirkózni az őket érő stresszel. 

A húszas éveikben lévő fiatalok agya még fejlődésben van, az agy azon része, mely bizonyos helyzetek megítéléséért felelős, még alakul és növekszik. Éppen ezért a fiatal agy számára nehézséget okozhat megállapítani, hogy hol van a határ, ami után már valami „túl sok”, ahol meg kellene állni. A tartós szerhasználat valódi veszélyeit (pl. belső szervekre, agyra, figyelemre, emlékezetre gyakorolt hatását) teljes egészében átlátni és mélységében megérteni szintén igen nehéz feladat lehet számukra.

A rendszeres szerhasználat olyan kémiai elváltozásokat okozhat a testben és az agyban, amelyek megnehezítik a kábítószerről való leszokást. Számos drog például úgy éri el, hogy használója jól érezze magát, hogy – a testben egyébként természetesen előforduló – dopamin túltermelésére serkenti az agyat. Az evés, testgyakorlás, meditáció vagy zenehallgatás például mind dopamintermeléssel járó tevékenységek. A dopamin általában olyan érzéseket és érzelmeket vált ki, mint az eufória, boldogság vagy élvezet. Amikor egy személy dopaminszintje lecsökken (pl. felhagy a szer használatával, vagy a teste hozzászokik a kábítószerhez), már nem fogja tudni átélni ezeket a kellemes érzéseket, többek között azért, mert az agy veszít természetes dopamintermelő képességéből. Ez a szerhasználat folytatására fogja sarkallni az illetőt, hogy ismét jól érezhesse magát, illetve hogy esetleges nehéz érzelmeit (pl. szomorúság, szorongás, düh) feledtesse.

A kábítószerhasználattal küzdők sokszor igen nagy nehézségekkel néznek szembe, teljesen leszokni pedig szintén nem egyszerű feladat. Elvonási tüneteknek hívjuk azokat a fizikai és érzelmi reakciókat, melyek akkor jelentkeznek, amikor valaki drasztikusan lecsökkenti az általa használt kábítószer mennyiségét vagy teljesen felhagy a szerhasználattal. Ezek az elvonási tünetek lehetnek egész enyhék (mint például fejfájás), de olyan súlyosak is, mint az agyvérzés. Az is előfordulhat, hogy az illető belehal a kábítószer megvonás tüneteibe. 

Mikor válik a szerhasználat problémává?

Amikor egy személy már nem tudja káros szenvedélyével kapcsolatos viselkedését kontrollálni, azt általában függőségnek hívjuk. A szó értelmezése kultúrafüggő, illetve személyenként is változik. Éppen ezért amikor a kábítószerhasználat veszélyeiről és káros hatásairól beszélünk, megfelelőbbnek tartjuk a „kábítószer problémával küzdő” vagy „magas kockázatú szerhasználó” kifejezéseket. Ezekből kiderül, hogy a szerhasználat tartós, illetve hogy negatív hatással van a fogyasztóra (pl. nem kívánatos fizikai, érzelmi és/vagy szociális hatások).

Milyen veszélyekkel jár a szerhasználat?

A kábítószerfogyasztás fizikai, érzelmi és szociális téren is jár veszélyekkel. Itt van néhány példa:

Ha úgy döntesz, hogy kábítószerhez nyúlsz, fontos, hogy tisztában legyél minden jellemzőjével. Ha a szerrel kapcsolatos kérdésed van, a Kék Vonal tanácsadóit bármikor hívhatod. 

A Kék Vonal hasonló témában készült cikkei fiataloknak:

• Drogok
• Serdülőkori depresszió – Honnan tudom, ha depressziós vagyok?

Ha beszélgetni szeretnél, hívj minket!   116-111