fiatalkori öngyilkosság

A fiatalkori öngyilkosságok okai és megelőzése

Mi lehet a fiatalkori öngyilkosságok oka és hogyan lehet megelőzni?

2022 májusában egy 18 éves fiú életét sikerült, egy 16 éves fiú életét nem sikerült megmenteni. Mi történik azokkel a tizenévesekkel a gyermekkor és a felnőttkor határán, akik nem találtak valós megoldásokat, nem tudtak megbirkózni konfliktusokkal, bántásokkal, negatív érzésekkel?  Cikkünk a fiatalkori öngyilkosságról szól.

    A híradásokból  most is – mint általában a hasonló tragédiák kapcsán – megtudhattunk néhány részletet a tervezett illetve tragikusan befejezett fiatalkori öngyilkosságokról. Talán túlságosan is sok részletet, tekintve, hogy a szuicid tettek módszerei, az elkövetés módjának, helyszínének kommunikálása veszélyes, mert mintakövetést idézhet elő. 

    Az okok többrétegűek

    Ha a tájékoztatás mellet a tragédiák megelőzése is cél, nem célravezető leegyszerűsített magyarázatokkal szolgálni. A „családi konfliktusok miatt” vagy „családi veszekedés után”  mondatok kelthetik azt a benyomást, hogy jellemzően elég egy rossz szó, egy érdekellentét, egy félreértés, és egy fiatal élet elvész. Miközben az öngyilkosságok általában nem vezethetők vissza egyetlen okra, ritkán előzmény nélküliek, és így az esetek többségében megelőzhetők lennének. Ha valamiről érdemes a rettenetes hírekkel szembesülve közösen gondolkodni, akkor az talán éppen ez: a prevenció lehetőségei.

    A Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány 1993 óta működtet lelkisegély-szolgálatot, és a fiatalkori öngyilkosságok megelőzése kiemelt célja a szervezetnek. Tapasztalatunk szerint 2021-ben illetve 2022 első hónapjaiban sokkal több gyerek, illetve 20 év körüli fiatal felnőtt keres segítséget szuicid gondolatokkal küzdve, mint az előző években bármikor. Ennek okai nagyon komplexek. Talán a sok negatívum mellett (egzisztenciális szorongások a családban, feldolgozatlan veszteségek, családon belüli erőszak, kortárs bántalmazás, hatalmas hiányok az ellátórendszerben, fenyegető szociális gondok), az is ott van a számok növekedésében, hogy többet lehet hallani a médiában és a közösségi oldalakon pszichés betegségekről és segítő lehetőségekről. A Kék Vonal segítőivel megosztott történetekből szépen kirajzolódik, hogy mire lenne szükség a fiatalkori öngyilkosságok megelőzéséhez. 

    Lelki betegség is lehet a háttérben

    A befejezett öngyilkosságok esetében nagyon gyakran kiderül, hogy az áldozat valamilyen lelki betegséggel küzdött. Ez tizenévesek körében legjellemzőbben a serdülőkori depresszió, ami az érintett gyermek környezetét is bevonó terápiával jól kezelhető betegség. Jól kezelhető, ha időben kap a beteg diagnózist, a diagnózis után elkezdődik a megfelelő terápia, elérhető szakemberrel. Ha ez nincs, és tapasztalataink szerint egyre többször nincs, akkor a kezeletlen depresszió vagy más gyermekpszichiátriai kórkép, mint az erős szorongások, evészavarok, a kényszer- és pánikbetegség vagy a különböző személyiségzavarok első jelei, egyre nehezebben elviselhető tünetekben jelentkeznek. Ezek aztán rontják a beteg gyerek és a környezete életminőségét.  Nő a feszültség, az elszigetelődés, gyorsulnak a destruktív folyamatok. Mindez befejezett öngyilkossághoz, tragikus gyermekhalálhoz vezethet. 

    fiatalkori öngyilkosság

    Kép: Pexels

    Segítség nélkül

    A serdülőkori pszichés betegségek is ritkán jönnek úgy, mint derült égből a villámcsapás. A mentális egészség romlása sokszor egy folyamat. Fájdalmasan gyakori tapasztaltunk, hogy a gyerekeknek, kamaszoknak nincsenek megfelelő megküzdési stratégiái. Az érzelemszabályozáshoz, azaz a bennük aktuálisan megjelenő érzések befolyásolásához és kontrollállásához nem kapnak támpontokat. A szülők sajnos ehhez nem mindig tudnak jó mintát adni, az iskolában pedig nincs tér, idő, figyelem és sokszor megfelelő tudású szakember sem, hogy ezeket a hiányokat ott pótolni lehessen. 

    Az elmúlt években a covid, a digitális oktatás, a családokat ért veszteségek, növelték azt az amúgy is nagyon magas stressz-szintet, aminek kezeléséhez az oktatás szereplői ritkán tudnak segítő kezet nyújtani. Kevés az alacsonyküszöbű szolgáltatás, megtartó gyerekközösség, offline élményeket adó ingyenes közösségi program, teljesítményelvárás nélküli sport lehetőség. 

    Túlterheltség és szabályozatlanság

    Az óvodákban, iskolákban pszichológusok feladata lenne a mentális egészség védelme, de több tízezer gyerek jár olyan intézménybe, ahol nincs ilyen szakember. Továbbá a sok, már sokkal inkább beavatkozást, kezelést igénylő, de a szakszolgálatokban vagy ambulanciákon csak várólistán helyet kapó eset, annyi erőforrást von el, hogy prevenciós munkára nagyon kevés pszichológusnak marad kapacitása. Mindeközben az iskolai erőszak, a bullying és cyberbullying, a rivalizáció és teljesítményszorongás egyre több diáknak okoz szenvedést.

    Persze nem lehet, nem kellene mindent az amúgy is túlterhelt iskolában dolgozó szakemberektől várni. Számos civil szervezet működik a gyermekek mentális egészségét is érintő területeken. Ezekre a programokra azonban nem csak pályázati forrás nincs, de annak a keretrendszerét sem sikerült az elmúlt teljes tanév során kialakítani, hogy milyen feltételekkel tarthatnak civil szervezetek programokat iskolákban. Marad a család, a szülők, mint esetleges védelmi faktor. Ugyanakkor a legjobban működő családoknak is lehet szüksége segítségre. Szintén a Kék Vonal tapasztalataiból kiindulva a családterápiás segítség, a szülőkonzultációk is sokszor elérhetetlenek, illetve sok család fél a stigmától vagy a gyermekvédelemben dolgozó szakemberektől, és inkább nem is kér segítséget. 

    Megoldás lehetne

    A gyerekek biztonságához a gyerekek mentális jólléte is szorosan hozzátartozik. A környezetüket jelentő felnőttek felelőssége, hogy ennek prioritást tudjanak adni. A fiatalkori öngyilkosságok megelőzhetőek. Ennek kulcsa a gyermekek mentális egészségvédelmében, a gyermekpszichiátriák és szakszolgálatok kapacitásának növelésében, és a családok partneri, elfogadó, nem büntetés orientált támogatásában rejlik. Az öngyilkossági gondolatokkal küzdő gyermek nem meghalni akar, de nem talál segítséget a számára egyedül megoldhatatlan krízishelyzetében. Sokuk számára a kamaszkor viharos időszakában sem a család, sem az iskola nem tudja betölteni az óvó, védő, támogató közeg funkcióját. Vegyük észre, ha bajban vannak, szólítsuk meg őket, merjünk közelebb lépni, meghallgatni, mert egyetlen gesztus is életmentő lehet.

     

    A Kék Vonal mindig itt van, hogy meghallgasson és támogasson téged. Bármikor felveheted a kapcsolatot a velünk! Ha beszélgetnél vagy kérdéseid vannak a témával kapcsolatban, így érsz el minket:

    • Ha 24 év alatti vagy, hívd a 116-111-es számot
    • Ha 24 év feletti vagy, és aggódsz egy fiatalért, hívd a 116-000-ás számot
    • Emailben: regisztrálj a weboldalunkon, és írj az EMIL nevű zárt és biztonságos, anonim levelező rendszerünkben.
    • Chaten: regisztrálj a weboldalunkon, és bármely nap 13-21 óra között csetelj akár név nélkül az ügyelőinkkel.

    Ha beszélgetni szeretnél, hívj minket!   116-111

    Megosztás:

    Olvass még többet:

    Interjú Flach Richárddal a nem-szuicidális önsértésről

    Interjú Flach Richárddal a nem-szuicidális önsértésről

    Flach Richárd óvoda- és iskolapszichológus, valamint a Pécsi Tudományegyetem Pszichológia Intézet Doktori Iskola PhD-hallgatója. Érdeklődési és kutatási területe a serdülő- és fiatal felnőttkori krízisek, határhelyzeti események, különös tekintettel az öngyilkosságra...

    Anorexia: az egyik legmagasabb halálozású pszichiátriai betegség

    Anorexia: az egyik legmagasabb halálozású pszichiátriai betegség

    Egy olyan korban és társadalomban élünk, ahol a külső megjelenés sokszor talán a legfontosabbnak tűnő érték. Ám ha túlzott mértékben próbálunk megfelelni a jelenlegi szépségideálnak, könnyen elveszíthetjük az egészséges viszonyulást saját testünkhöz. A testképzavar és...

    Függőségek

    Függőségek

    Fontos vagy! - Kamasz krízisek a koronavíruson innen és túl. A Kék Vonal és a dm - Drogrie Markt Magyarország közös kampánya a kamaszok mentális egészségéért. Kiemelt témánk májusban: függőségek. A kampányhoz az illusztrációt készítette: MargarétaLány (Martos Juli)...

    Online kurzus 5. rész

    Online kurzus 5. rész

    A kompetenciahatárokról és arról, hogy szülőnek lenni nem egyszerűA Fontos vagy! kampányunk keretében egy online kurzust készítettünk, amelyben amelyben a segítő beszélgetés alapjaival ismertetjük meg  a szülőket, azért hogy olyan kommunikációs eszközöket adjunk a...

    Online kurzus 4. rész

    Online kurzus 4. rész

    A személyes határokról és a szülők közötti kommunikációs stílusrólA Fontos vagy! kampányunk keretében egy online kurzust készítettünk, amelyben amelyben a segítő beszélgetés alapjaival ismertetjük meg  a szülőket, azért hogy olyan kommunikációs eszközöket adjunk a...

    Share This