Egy olyan korban és társadalomban élünk, ahol a külső megjelenés sokszor talán a legfontosabbnak tűnő érték. Ám ha túlzott mértékben próbálunk megfelelni a jelenlegi szépségideálnak, könnyen elveszíthetjük az egészséges viszonyulást saját testünkhöz. A testképzavar és az evészavar napjaink egyik leggyakoribb megbetegedése. Ezért különösen fontos, hogy beszéljünk róla!

Amiről ebben a cikkben olvashatsz: 

Mit jelent az evészavar? Az evészavarok legfőbb típusai. Milyen jelekből ismerheted fel az anorexiát? Ami mindenképpen figyelemfelhívó jel. Kihez tudsz fordulni segítségért? Hova fordulhatsz segítségért, ha úgy érzed egy barátod érintett lehet? A gyógyulás útján. Miben tud segíteni a Kék Vonal?

Mit jelent az evészavar?

Az evészavar egy pszichoszomatikus betegség. Mit jelent ez pontosan? Olyan ismétlődő testi panaszoktól szenved az illető, ami nem magyarázható szervi, azaz testi megbetegedéssel. Jellemzően valamilyen lelki eredetű okra vezethető vissza. Az evészavarok középpontjában az evési magatartással és/vagy a testsúllyal kapcsolatos zavarok állnak. Az evészavar szorosan összefügg a saját testünkkel való elégedettség mértékével és a testünkről alkotott reális vagy irreális képpel. Éppen ezért, ha nem a valóságnak megfelelően látjuk magunkat és elégedetlenek vagyunk a saját testünkkel, vagy csak a testünk egy olyan bizonyos részére koncentrálunk, amit nem szeretünk magunkon, akkor könnyen kialakulhat testképzavar. A testkép pedig nagyon fontos eleme az evészavarnak. Azt azonban fontos szem előtt tartanunk, hogy testünk folyamatosan változik. Kamaszkorban számos testi változáson megyünk keresztül, ami teljesen normális velejárója a testi fejlődésünknek. Ezekről a változásokról és a testképről ebben a cikkünkben olvashatsz bővebben.

Az evészavarok a serdülők körében fordulnak elő a leggyakrabban, de sajnos már a prepubertárs korban (serdülőkorhoz közelítő életszakasz) is egyre több gyermek érintett. A 18 és 35 év közötti fiatal felnőtt nők 1-4%-nál fordul elő ez a betegség. Jellemzően a lányok érintettsége jóval nagyobb, mint a fiúké. Az anorexia például 95%-ban nők körében jelenik meg.

Az evészavarok legfőbb típusai

Az evészavaroknak egyre több altípusát különböztetjük meg. A leggyakrabban előforduló típusairól itt olvashatsz:

• Anorexia: fiatalok körében az egyik legelterjedtebb evészavar. Az anorexiának két altípusa van. Az egyik altípusra (restriktív típus) az evéstől való erős önmegtartóztatás jellemző, míg a másik altípusban (purgáló típus) a testsúlycsökkentés kompenzációs viselkedésként jelenik meg. A fogyás jellemzően önhánytatás, hashajtók alkalmazása, vagy túlzásba vitt testmozgás révén következik be.
• Bulimia: ebben az esetben a testsúlygyarapodást megakadályozó viselkedéseket (pl. önhánytatás, hashajtó alkalmazása, túlzott testmozgás) falási epizód előzi meg. A falási epizódra jellemző, hogy egy jól körülírható időszak alatt (pl. 2 óra alatt) a fiatal az átlagoshoz képest egyértelműen nagyobb mennyiségű ételt fogyaszt el. Ezekre az epizódokra jellemző még az étkezés feletti kontroll elvesztése. Például a fiatal úgy érzi, hogy nem tudja abbahagyni az evést, vagy kontrollálni, hogy mit és mennyit eszik. Klinikai értelemben vett zavarról akkor beszélhetünk, ha a falási epizódok és a testsúlynövekedést megakadályozó viselkedésformák hetente legalább 1-szer, legalább 3 hónapon át jelentkeznek. Az ebben szenvedő fiatalok esetében a testsúly és a testalak túlságosan is befolyásolja az önértékelést. A bulimiások testsúlya nem feltétlenül alacsony, azonban a saját testükről alkotott kép súlyosan irreális lehet. Fontos azt is tudni, hogy az itt leírt zavar nem kizárólag az anorexia epizódja alatt jelentkezik.
• Izomdiszmorfia: inverz, vagyis fordított anorexiának is szokták nevezni. Az evészavarnak ez a fajtája főként férfiakra jellemző. A testképzavar itt abban nyilvánul meg, hogy a rengeteg edzés segítségével felépített erős izomzat ellenére a fiúk továbbra is túl gyengének és soványnak látják magukat. Az izomdiszmorfiában érintettek túlzó mértékű, kemény edzéseket végeznek és emellett szigorú étrendet tartanak. Ezek betartásával és az erős izomzat felépítésével kényszeresen foglalkoznak, ami azt jelenti, hogy rengeteg időt és energiát fordítanak ezekre a cselekvésekre. Ez kerül érdeklődésük középpontjába, miközben minden mást (pl. társas kapcsolatok) a háttérbe szorítanak. Ha szívesen olvasnál bővebben az izomdiszmorfiáról, akkor erre a linkre kattintva megteheted.
• Orthorexia: egészségesétel-függőségnek is nevezhetjük. Az orthorexiában érintettek csak az általuk egészségesnek vélt ételeket fogyasztják, ami nagyon szigorú étkezési szokásokat eredményez. Ebből adódóan jelentősen csökken a tápanyagbevitel, ami minőségi éhezést okoz. Nagyon sokszor az anorexia kialakulásához vezet.
• Falásroham zavar (binge eating disorder): az étkezés feletti kontroll elvesztése, aminek következtében az illető egy jól körülírható időszak alatt (pl. 2 óra alatt) átlagosnál nagyobb mennyiségű ételt fogyaszt el. A falási epizódokra a következő tünetek közül 3 vagy több jellemző: normálisnál gyorsabb evés, kényelmetlen teltségérzetig való evés, éhség hiánya ellenére nagy mennyiségű étel elfogyasztása, egyedül evés, a falásrohamot követően bűntudat vagy önmagunktól való undor érzete. A falásrohamok után a személy kifejezetten szenved és a falást nem ellensúlyozza semmilyen cselekvéssel, mint például bulimia esetén az önhánytatással. Zavarról akkor beszélhetünk, ha a falásrohamok átlagosan hetente legalább egyszer, legalább három hónapon át jelentkeznek.

Ha szívesen tájékozódnál még a testképzavar és evészavar egyéb típusairól, akkor itt megteheted.

Milyen jelekből ismerheted fel az anorexiát?

Az anorexia az evészavarok egyik leggyakoribb típusa gyerekek és serdülők körében. Az anorexiára akaratlagos súlyvesztés jellemző, amit a beteg kezd meg és tart fenn. A klinikai diagnózist a gyerekek és serdülők 0,4-0,6%-a éri el. Azonban a fiatalok körében nagyobb számban, 2-3%-ban fordulnak elő evészavarra utaló tünetek, csak ezek az esetek nem olyan súlyosak, hogy elérjék a klinikai diagnózis szintjét.

Az anorexia előrehaladott állapotát az alábbi tünetek alapján ismerheted fel:

Ami mindenképpen figyelemfelhívó jel! 

A következőkben olyan általános tünetekről olvashatsz, amikre érdemes időben felfigyelni:

• Az evés és a külső megjelenés központi témává válik
• A gyermek/kamasz idejének egyre nagyobb részét az evéssel és a külsejével való foglalkozás teszi ki
• Nagyon szigorú szabályokat alkalmaz az étkezés kapcsán
• Bizonyos dolgokat már nem azért csinál a gyermek/kamasz, mert örömét leli benne és élvezi, hanem mert kényszeresen ragaszkodik hozzá (pl. testmozgás)
• Heves érzelmi reakciót vált ki a gyermekből/kamaszból, ha akadályozni akarják valamely tevékenységében (pl. elmenni az edzésre, saját akarata szerinti étkezés)

Kép: Unsplash

Kihez tudsz fordulni segítségért?

Az anorexia halálozása az egyik legmagasabb a pszichiátriai betegségek közül. Az anorexiás megbetegedések 8-10%-a halállal végződik. Tehát az evészavar egy nagyon súlyos betegség! Éppen ezért nagyon komolyan kell venni! Nagyon fontos, hogy amint érzékeljük az evészavarra jellemző tünetek valamelyikét, akár saját magunkon, akár egy hozzátartozónkon, barátunkon, azonnal kérjünk segítséget!

Hova fordulhatsz segítségért, ha úgy érzed egy barátod érintett lehet?

Először is elmondhatod neki, hogy úgy érzed komoly változáson megy keresztül és aggódsz érte. Érdeklődhetsz nála, hogy minden rendben van-e, hogy érzi magát mostanában. Fontos, hogy biztosítsd afelől, te mellette állsz és számíthat a segítségedre.

Az is egy megoldás, ha egy olyan felnőttől kérsz segítséget, aki kapcsolatban van a barátoddal. Megoszthatod az aggodalmadat egy tanárral, az edzővel, vagy akár a barátod szüleivel is.

Ilyen esetben javasolhatod a barátodnak, hogy bátran forduljon az iskolapszichológushoz és a gyermekorvoshoz, akik továbbirányítják a megfelelő intézményhez/szakemberhez segítségért, vagy a területileg illetékes gyermekpszichiátriát is felkeresheti.

A gyógyulás útján

Az evészavar egy nagyon összetett probléma, ezért a gyógyítása is nagyon komplex. Terápiája több módszerből áll össze:

• Tápláló terápia: súlyosabb esetekben, amikor a fiatal nem éri el a korának, testmagasságának, nemének megfelelő minimális testsúlyt, akkor dietetikus bevonásával segítik elő a minimális testsúly elérését.
• Egyéni kognitív-viselkedésterápia: a hangsúly az étkezési szokások és az evéssel kapcsolatos negatív gondolatok újrarendszerezésén van. A cél a realitáshoz való visszatérés.
• Egyéni terápia: több terápiás módszer (pl. művészetterápia, kognitív-viselkedésterápia) ötvözésének segítségével zajlik a közös munka azért, hogy a fiatal szembe tudjon nézni az evészavarhoz kapcsolódó nehézségeivel.
• Családterápia: az anorexia kialakulásában, fennmaradásában és gyógyításában a családi dinamika nagyon fontos szerepet játszik. A családi rendszerben az anorexiás fiatal hordozza a tüneteket, de valójában a családi rendszer nem működik megfelelően. A családterápiára azért van szükség, mert ezt a családi rendszert is át kell alakítani ahhoz, hogy a fiatal egészséges úton tudjon tovább fejlődni. Ennek velejárója, hogy a fiatalnak konfliktusai keletkezhetnek családon belül és kívül egyaránt. De arról nem szabad megfeledkezni, hogy a változásnak ez teljesen természetes következménye!

Miben tud segíteni a Kék Vonal?

Az evészavarok és a miattuk érzett szégyen szorosan összekapcsolódnak, ami megnehezíti a segítségkérést, de nem ciki segítséget kérni! Ha úgy érzed, magadra ismertél a cikkből, bátran keress minket név nélkül!

A Kék Vonal nem tudja a terápiát, a megfelelő szakember segítségét helyettesíteni, de minket nyugodtan kereshetsz azért, hogy beszélj valakivel a problémáidról. A Kék Vonal ügyelői nem ítélnek el. Ha felmerül, hogy evészavarral küzdesz, akkor abban tudnak segíteni, hogy kitől/hogyan tudsz segítséget kérni, hol találsz szakembert, valamint támogatnak abban, hogy bátorságot gyűjts a segítségkéréshez.

A Kék Vonal nem tud diagnosztizálni, ahogy te sem magadat! De fogjuk a kezedet a gyógyulás során amíg szükséged van rá. Akár a veled foglalkozó szakemberrel is tudunk konzultálni. Mi melletted vagyunk a nehéz percekben!

Felhasznált források a serdülőkori evészavarok témájában:

DSM-5 referencia kézikönyv a DSM-5 diagnosztikai kritériumaihoz

BNO-10 zsebkönyv

Interjú Dr. Hirsch Anikó gyermekpszichiáterrel a serdülőkori evészavarokról és a testképről

Semmelweis Egyetem – Interjú Dr. Babusa Bernadettel

Semmelweis Egyetem – Előadás: Dr. Pászthy Bea: A gyermekgyógyászat és a gyermekpszichiátria határterülete: a gyermek és serdülőkori evészavarok

Semmelweis Egyetem – Előadás: Cserép Melinda: A gyermek- és serdülőkori evészavarok tünettana, diagnosztikus kritériumai

A Kék Vonal mindig itt van, hogy meghallgasson és támogasson téged. Bármikor felveheted a kapcsolatot a velünk! Ha beszélgetnél vagy kérdéseid vannak a témával kapcsolatban, így érsz el minket:

• Ha 24 év alatti vagy, hívd a 116-111-es számot
• Ha 24 év feletti vagy, és aggódsz egy fiatalért, hívd a 116-000-ás számot
• Emailben: regisztrálj a weboldalunkon, és írj az EMIL nevű zárt és biztonságos, anonim levelező rendszerünkben.
• Chaten: regisztrálj a weboldalunkon, és bármely nap 13-21 óra között csetelj akár név nélkül az ügyelőinkkel.

Ha beszélgetni szeretnél, hívj minket!   116-111