„Halálvágy sem kell hozzá” – még mindig sok a fiatalkori öngyilkosság Magyarországon
Bár Magyarországon az elmúlt tíz évben csökkent az öngyilkosságok száma, a 20 év alattiakra és a 60 évnél idősebbekre nem jellemző ez a trend. Úgy tűnik, a fiatal korosztály sérülékenysége állandó: jóllehet pontos statisztikák erről nincsenek, évente 20-nál több, egy iskolai osztálynyi fiatal vet véget önkezével életének. A fiatalkori öngyilkosságról a szeptember 10-i öngyilkosság megelőzésének világnapja kapcsán beszélgettünk R. Csekeő Borbála pszichológussal, a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány szakmai vezetőjével..
A Magyar Narancsban jelent meg interjú Reményiné Csekeő Borbála pszichológussal, a Kék Vonal szakmai vezetőjével.
‘A befejezett öngyilkosságot elkövetők sem akartak feltétlenül meghalni, csak valamit nem bírtak tovább elviselni, vagy más életre vágytak, valamilyen problémát nem tudtak egyedül megoldani. Az öngyilkossági szándék vagy kísérlet lehet kétségbeesett próbálkozás, hogy a környezete vegye végre komolyan az egyén problémáit. Csak az a baj, hogy egy ilyen kísérlet során meg lehet halni, még csak nem is kell hozzá halálvágy.’
MN: Milyen korosztályról beszélünk, amikor a fiatalkori öngyilkosságról van szó?
R. Csekeő Borbála: A tizen- és korai huszonévesek korosztályáról. A Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítványnál 24 éves kornál húzzuk meg a határt, eddig az életkorig foglalkozunk a fiatalokkal.
MN: A fiatalkori öngyilkosság miben hasonlít a felnőttkorira, illetve miben tér el tőle?
RCsB: Életkortól függetlenül az öngyilkosság hátterében legtöbbször kezeletlen pszichés betegség, depresszió áll. Viszont ennek jelei, tünetei, dinamikája másképp jelentkezik, mutatkozik meg a tizenéveseknél, valamint a fiatal felnőttkor elején. Nem biztos, hogy a depresszió általános tünetei feltűnőek egy kamaszlány vagy egy 20 év körüli fiatalember esetében – például az, hogy valakinek semmihez sincs kedve, az ágyból sem akar kikelni, vagy nem eszik – hiszen ennek az életkori időszaknak az a sajátossága, hogy az ember hangulata, viselkedése folyamatosan változik. Sokkal inkább a megváltozott társas kapcsolatokon, a viselkedésen, a napi szokásokon vehető észre, hogy valami probléma van az illetővel. Nehezebb is felismerni, mikor kell már szakemberhez fordulni. A felnőttkori öngyilkosságokkal szemben a fiatalkori esetében hangsúlyosabb az egyén környezetének felelőssége.
MN: Az internet, a közösségi oldalak terjedése, a megváltozott médiafogyasztási szokások befolyásolhatják a fiatalkori öngyilkosságot?
RCsB: A fiatalkori öngyilkosság alapmotívumai, mint például a kiközösítés, a megalázottság, a pozitív kapcsolatok hiánya évtizedek óta változatlanok. Korábban is számos rizikófaktor létezett, a mai tizenévesek öngyilkosságát sem lehet teljes mértékben az internet és a közösségi oldalak számlájára írni. Ugyanakkor napjainkban más a kapcsolatok dinamikája, a közösségi élet, az önkép és -értékelés alakulásának sokkal nagyobb százaléka zajlik online platformokon. A bántás jobban tud fájni, mélyebben hat, ha az internet közössége is látja, ezáltal a rizikófaktorokat még erősebbé tudja tenni. Arról nem beszélve, hogy egy depressziós fiatalnak a lehető legrosszabbul jön, ha olyan közösséggel találkozik a világhálón, amelyiknél az önsértésre láthat mintákat.
MN: Növeli-e a fiatalkori öngyilkosság rizikóját, ha történt már hasonló a családban?
RCsB: Ha egy tizenéves krízishelyzetbe kerül és nem talál megoldást a problémáira, akkor lényeges, milyen mértékben kap helyet a gondolataiban az öngyilkosság mint kiút, menekülés. Amennyiben történt ilyen a családban, akkor valószínűleg előbb jut eszébe. Fontos viszont megjegyezni: ha valakinek a családjában volt öngyilkosság, még nem fokozza azt a fajta sérülékenységet, hogy az illetőnek önagresszív cselekedetei legyenek. Ám ha krízishelyzetbe kerül, ha kezeletlen pszichés betegsége van, előbb fog ehhez nyúlni, mint az, akinek a családjában nem történt ilyen.
A teljes cikk itt olvasható: https://magyarnarancs.hu/lelek/halalvagy-sem-kell-hozza-meg-mindig-sok-a-fiatalkori-ongyilkossag-magyarorszagon-133072
Kép forrása: Magyar Narancs cikk, fotó: Sióréti Gábor
A kép csak illusztráció!
Ha beszélgetni szeretnél, hívj minket! 116-111
További sajtóhírek:
Kék Vonal 30 éves jubileumi konferencia
A Kék Vonal 30 éves fennállásának alkalmából egy egész napos konferencián szeretnénk minél több barátunkkal találkozni, visszatekinteni az elmúlt 30 évre, és erőt meríteni a következő évtizedekhez. Az egész napos konferencián, ahogy a Kék Vonal 30 évének minden...
Hírességek buzdítják a fiatalokat, hogy merjenek beszélni a nehézségeikről
Szeptember 10. - Az öngyilkosság megelőzésének világnapja Az idei év első nyolc hónapjában összesen 1296 olyan megkeresés érkezett az éjjel-nappal, név nélkül és ingyenesen hívható, fiatalokat támogató Kék Vonal lelkisegély szolgálathoz, amelyben megjelent az...
Gyerekek, akik hamar megtanulják, hogy szenvedni csak halkan szabad
REMÉNYINÉ CSEKEŐ BORBÁLA, A KÉK VONAL GYERMEKKRÍZIS ALAPÍTVÁNY SZAKMAI VEZETŐJÉNEK JEGYZETEMúlt héten közölte az MTI, hogy vádat emeltek egy nő ellen, aki oly mértékben várt el kitűnő sport- és iskolai teljesítményt a gyerekeitől, hogy azzal már súlyosan...